{"version":"1.0","provider_name":"Napi Mese a N\u0151k Lapj\u00e1t\u00f3l","provider_url":"https:\/\/napimese.cafeblog.hu","author_name":"N\u0151k Lapja","author_url":"https:\/\/napimese.cafeblog.hu\/author\/nok_lapja-2-2\/","title":"A medve meg a kutya","html":"

R\u00e1unt az ember. Egy napon fogott egy k\u00f6telet, r\u00e1hurkolta a kutya nyak\u00e1ra, s kivezette az erd\u0151re. Meg\u00e1llt vele egy ny\u00e1rfa t\u00f6v\u00e9ben, meg akarta fojtani, de r\u00e1n\u00e9zett a kuty\u00e1ra, s l\u00e1tta, hogy a v\u00e9n j\u00f3sz\u00e1gnak k\u00f6nny csorog a szem\u00e9b\u0151l. Megesett rajta a sz\u00edve.
Elengedte a kuty\u00e1t, azzal megfordult, \u00e9s elindult haza.
Ott maradt az \u00f6reg kutya a vadon erd\u0151ben. Lehevert a fa t\u00f6v\u00e9be, ott b\u00faslakodott kutya \u00e9let\u00e9n.
Arra cammogott a medve. Megk\u00e9rdezte:
\u2013 H\u00e1t te, kutya, mit heversz itt?
\u2013 El\u0171z\u00f6tt a h\u00e1zt\u00f3l a gazd\u00e1m.
\u2013 \u00c9hes vagy-e?
\u2013 De m\u00e9g milyen \u00e9hes!
\u2013 Akkor gyere velem, majd \u00e9n j\u00f3ltartalak.
Elindultak ketten. Csik\u00f3 akadt \u00fatjukba.
R\u00e1csapott a medve, lerogyott a csik\u00f3 menten. A medve sz\u00e9tt\u00e9pte, s azt mondta a kuty\u00e1nak:
\u2013 Itt van, egy\u00e9l, amennyi bel\u00e9d f\u00e9r, majd ha elfogyott, gyere \u00fajra hozz\u00e1m. Cseppet se sz\u00e9gyenkezz\u00e9l.
V\u00edgan \u00e9lt a kutya, b\u00fa, gond n\u00e9lk\u00fcl. Mikor \u00fajra meg\u00e9hezett, futott a medv\u00e9hez.
\u2013 No, testv\u00e9r h\u00e1t elfogyott-e m\u00e1r a csik\u00f3?
\u2013 Az el. Most \u00fajra \u00e9hezem.
\u2013 Dehogy \u00e9hezel. Tudod-e hol szedik a markot az asszonyok?
\u2013 Tudom.
\u2013 Akkor gyer\u00fcnk oda. \u00c9n odalopakodom a gazdasszonyodhoz, felkapom az \u00f6lbeli gyermek\u00e9t, te meg ut\u00e1nam eredsz, elveszed majd t\u0151lem, s visszaviszed az anyj\u00e1nak. Nagy lesz akkor a becs\u00fcleted, \u00fagy tartanak mint azel\u0151tt, fiatal korodban.
Ment a medve a f\u00f6ldekre, ahol az asszonyok markot szedtek, felkapta a gyermeket, s vitte.
S\u00edrt a gyermek, az asszonyok futottak a medve ut\u00e1n, hajszolt\u00e1k, kergett\u00e9k, de utol nem \u00e9rt\u00e9k. V\u00e9g\u00fcl visszat\u00e9rtek.
Kesergett az \u00e9desanya, sop\u00e1nkodott az asszonyn\u00e9p.
Egyszer csak, honnan, honnan se, el\u0151termett a kutya, elloholt a medve ut\u00e1n, kiragadta mancs\u00e1b\u00f3l az \u00f6lbeli gyermeket, futott vele vissza.
\u00d6r\u00fclt az anya, nem gy\u0151z\u00f6tt h\u00e1l\u00e1lkodni.
\u2013 Most m\u00e1r \u2013 mondta \u2013 a vil\u00e1g\u00e9rt sem v\u00e1ln\u00e9k meg ett\u0151l a kuty\u00e1t\u00f3l.<\/p>

<\/center>


Hazavezette a kuty\u00e1t, \u00e9des tejjel itatta, puha keny\u00e9rrel etette, \u00fagy kereste kedv\u00e9t.
\u2013 Egy\u00e9l, igy\u00e1l \u2013 biztogatta.
Az ur\u00e1nak meg azt mondta:
\u2013 Becs\u00fclj\u00fck meg ezt a kuty\u00e1t, tartsuk j\u00f3l, \u0151 vette el a medv\u00e9t\u0151l a gyermek\u00fcnket.
Kig\u00f6mb\u00f6ly\u00f6d\u00f6tt a kutya horpadt oldala, sima lett a sz\u0151re, v\u00edgan \u00e9lt, a b\u00fat, gondot h\u00edrb\u0151l se ismerte. A medve azut\u00e1n is j\u00f3 bar\u00e1tja maradt.
Egyszer nagy lakom\u00e1t csapott a gazd\u00e1ja. \u00c9ppen akkor l\u00e1togatta meg a kuty\u00e1t a medve.
\u2013 Adjisten, kutya \u00f6cs\u00e9m! Hogy s mint \u00e9lsz, kapsz-e enni eleget?
\u2013 H\u00e1la istennek \u2013 felelte a kutya \u2013, olyan az \u00e9letem, mintha eg\u00e9sz esztend\u0151ben farsang volna. Mivel vend\u00e9geljelek meg? Ker\u00fclj beljebb, be a h\u00e1zba, nagy a vigass\u00e1g odabenn, most nem vesznek \u00e9szre! Csak arra \u00fcgyelj, hogy ha bel\u00e9psz, b\u00fajj be gyorsan a kemencesutba. Majd \u00e9n j\u00f3ltartalak, dugok neked j\u00f3 falatokat.
\u00dagy is tett a medve: bel\u00e9pett a h\u00e1zba, beb\u00fajt gyorsan a kemencesutba. L\u00e1tta a kutya: j\u00f3l fel\u00f6nt\u00f6tt a garatra a gazda meg a sok vend\u00e9g. B\u00e1tran csent h\u00e1t az asztalr\u00f3l, k\u00edn\u00e1lgatta a cimbor\u00e1j\u00e1t.
Felhajtott a medve egy poh\u00e1rral, felhajtott m\u00e9g eggyel \u2013 a fej\u00e9be sz\u00e1llott. N\u00f3t\u00e1ra gy\u00fajtottak a vend\u00e9gek. R\u00e1kezdett a medve is brummog\u00f3 dal\u00e1ra.
Csit\u00edtotta a kutya:
\u2013 Elhallgass, mert megj\u00e1rod!
R\u00e1 se heder\u00edtett a medve. F\u00fajta, csaj f\u00fajta, egyre hangosabban.
Meghallott\u00e1k a vend\u00e9gek, f\u00fctyk\u00f6s\u00f6ket ragadtak, cs\u00e9pelt\u00e9k a medv\u00e9t, csak \u00fagy zuhogott az oldala szeg\u00e9nynek. Csak nagy nehezen tudta elvinni az irh\u00e1j\u00e1t.
\u00c9rdemes volt szeg\u00e9nynek vend\u00e9gs\u00e9gbe menni?
 Alekszej Tolsztoj
<\/p>","type":"rich"}